Miért fontos?

A szűrővizsgálat életmentő lehet! Vizsgálja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát,

segít a szívbetegségek korai felismerését, illetve panasz esetén a pontos diagnózist.

Kik a különösen veszélyeztetettek?

A szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott a kockázata azoknál, akik:

• diagnosztizált koszorúér-, agyi- vagy alsó végtagi érbetegségben szenvednek
• családjában már fordult elő stroke, szív-és érrendszeri betegség
• cukorbetegek vagy szénhidrát anyagcserezavarral küzdenek
• túlsúlyosak
• vérnyomása és/vagy koleszterinszintje magas
• dohányoznak és/vagy rendszeresen fogyasztanak alkoholt
• mozgásszegény életmódot folytatnak
• fokozott stressznek vannak kitéve

Mikor ajánlott?

35 év felett, kétévente, ha a veszélyeztetettek csoportjába tartozik, 45 év felett pedig évente mindenkinek. Akkor is, ha nincs komoly panasza! A szívultrahangos vizsgálatok elvégzése 50 éves kor felett 2 évente ajánlott, ha pedig korábban bármilyen eltérés jelentkezett, akkor az eltérés súlyosságától függően ennél gyakrabban. 

Hogyan történik?

A kardiológiai szűrővizsgálat a beteg panaszai és a korábbi betegségei figyelembevételével az anamnézis felállításával kezdődik. 

Ezt fizikális vizsgálat követi a beteg pulzusának, vérnyomásának mérésével. A 140/90 Hgmm feletti érték magas vérnyomást jelent. Az elsődleges fizikális vizsgálatok eredménye függvényében az orvos további, specifikus diagnosztikai vizsgálatokat rendelhet el a pontos diagnózis felállításához.

A vérnyomásmérés fontos a magas vérnyomás diagnosztizálásához, ami sokáig tünetmentes.A vérnyomás testhelyzettől, napszaktól, érzelmi állapottól és fizikai aktivitástól is függ. A 140/90 Hgmm feletti érték magas vérnyomást jelent. A pontos diagnózishoz több, különálló mérés is szükséges.

Előfordulhat, hogy az orvos 24 órás vérnyomás mérést (ABPM) vizsgálat mellett dönt. Ilyenkor a beteg egy olyan készüléket kap, ami 24 órán át, meghatározott időpontokban, automatikusan méri és rögzíti a vérnyomást. Ezalatt az idő alatt a megszokott napi tevékenységek változatlanul végezhetők, ám ajánlott feljegyezni, hogy a mérés ideje alatt mikor végzett fizikai munkát, mikor érte stressz vagy mikor volt bármilyen panasza.

A nyugalmi EKG-vizsgálat szív elektromos működéséről ad képet a testen elhelyezett elektródák segítségével. A vizsgálat alatt a betegnek hanyatt kell feküdnie, anélkül, hogy mozogna vagy beszélne. Az EKG görbe utal korábbi vagy meglévő szívbetegségekre (pl. szívinfarktus, szívizom-/szívburok gyulladás), eltérésekre. A vizsgálat fájdalommentes és nincs mellékhatása.

A terheléses EKG vizsgálat a szív fizikai terhelésre adott válaszát vizsgálja kerékpáron vagy futópadon történő mozgás közben. A koszorúér betegség fokozott rizikóját, a terhelés hatására jelentkező szívritmuszavart szűri, a szív terhelhetőségét vizsgálja. A vizsgálat közben pulzusszám- és vérnyomásmérés is történik.

Előfordulhat, hogy az orvos 24 órás EKG mérést, úgynevezett Holter vizsgálatot rendel el. A Holter készülék egy kisrádió méretű doboz, mely az EKG-hoz hasonló elv alapján működik. A beteg mellkasára öntapadós elektródát rögzítenek, amikhez a vezetékek kapcsolódnak. A készüléket egy hordozható tokban kell viselni, 24 órán keresztül nem szabad levenni. Fontos, hogy a készüléket víz nem érheti! Ezalatt az idő alatt a megszokott napi tevékenységek változatlanul végezhetők, ám ajánlott feljegyezni, hogy a mérés ideje alatt mikor végzett fizikai munkát, mikor érte stressz vagy mikor volt bármilyen panasza.

A szívultrahang vizsgálattal sok olyan rendellenesség kimutatható, amire az EKG nem képes. vizsgálja a szív szerkezetét, méretét, illetve annak működési zavarait, a szívburok eltéréseit, a kóros véráramlást és a szívbillentyűk rendellenességeit is.

A nyaki erek ultrahang vizsgálata a szervezet érelmeszesedéséről ad képet. Magas kockázat esetén ajánlott a veszélyes állapotok (pl. stroke) időben történő felismeréséhez.

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

Valamennyi vizsgálat fájdalom-és mellékhatás mentes.