Miért fontos?

A rendszeres vastagbélrák szűrés azért fontos, mert a betegségre jellemző tünetek (véres, nyákos széklet, hasi fájdalmak, gyakori hasmenés/ székrekedés, vérszegénység) általában csak a későbbi stádiumokban jelentkeznek, ami nagymértékben rontja a gyógyulás esélyét.

Szűrővizsgálattal azonban már a rákmegelőző állapotot, és a még könnyen kezelhető stádiumot is észleli az orvos. A vastagbélrák ugyanis legtöbbször a bélben keletkező jóindulatú daganatokból (polipokból) alakul ki, mely folyamat akár 10 évet is igénybe vehet, esélyt adva a felismerésre, az eltávolításukra, és annak megelőzésére, hogy a rák kifejlődjön. Ne feledje, az idejében felismert vastagbélrák csaknem mindig meggyógyítható!

Kik a különösen veszélyeztetettek?

A vastagbélrák kockázata fokozott abban az esetben, ha:

• a családban előfordult vastagbél polyp vagy vastagbélrák
• fekélyes vastagbélgyulladásban/IBD-ben /Crohn-betegségben szenved
• korábban volt méh-, emlő- vagy petefészek rákja
• túlsúlyos és/vagy mozgásszegény életmódot folytat
• gyakran fogyaszt feldolgozott-/ füstölt-/ vöröshúsokat
• dohányzik és/vagy túlzott mértékben fogyaszt alkoholt
• 50 év feletti

Mikor ajánlott?

40 éves kortól

• Ha a családban volt vastagbélrák.
• Ha korábban volt már vastagbélpolipja/vastagbélrákja.
• Ha gyulladásos bélbetegsége van.

50 éves kortól a rendszeres szűrővizsgálat mindenkinek ajánlott, akkor is, ha nincsenek panaszai!

Mielőbb – Ha a vastagbélrák tüneteit tapasztalja. A korai felismerés javítja a gyógyulási esélyeket! 


Hogyan történik?

Székletvér teszt – Otthon is elvégezhető teszt, mely vért mutat ki a székletből. Három egymás utáni nap székletmintája nyomán ad képet arról, van-e vérmaradvány a székletben. Előnye, hogy csak az emberi vért mutatja ki, tehát az állati eredetű ételek fogyasztása nem zavarja meg a vizsgálatot, amely előtt nincs is szükség semmilyen speciális előkészületre sem. Hátránya, hogy csak vérző vastagbéldaganat esetén ad pozitív eredményt. A vérzést okozhatja aranyér vagy gyulladásos bélbetegség is, így a pozitív eredmény nem feltétlenül jelent vastagbéldaganatot

Enzimes béldaganat szűrés – A daganatos sejtek egy jellegzetes enzimet termelnek, mely patikákban is kapható teszt segítségével a székletből kimutatható. A teszt pontossága 80-85 százalékos, de a belek gyulladásos betegségei adhatnak álpozitív eredményt. Pozitív tesztnél kérjen orvosától egyéb szűrővizsgálatot!

Kolonoszkópia – A teljes vastagbél átvizsgálása endoszkóp segítségével. Az eljárás során a végbélnyíláson keresztül egy endoszkópot – saját fényforással rendelkező hajlékony csövet – vezetnek a vastagbélbe, melynek végén egy kamera található. Ezzel egy monitoron sokszoros nagyításban a teljes vastagbél területe látható és vizsgálható, szükség esetén azonnal szövettani mintavétel is történhet, és a rákmegelőző állapotnak számító polipok is eltávolíthatók a vizsgálat közben. A legbiztosabb és leghatékonyabb szűrővizsgálati diagnosztikus módszer, egyben szükség esetén terápiás beavatkozás is.

A vastagbéltükrözést általában fájdalomcsillapítással, bódításban történik. Ez szédülést, hányingert, hányást, csuklást okozhat. Az eljárás alatt a beteg a bal oldalán fekszik, felhúzott lábakkal, de előfordulhat, hogy a hátára, jobb oldalra, illetve ritkán hasra is kell fordulnia. Ilyenkor az asszisztens segít.  

Orvosa egy csúszást elősegítő zselével bekent rugalmas csövet vezet óvatosan a végbélen át a vastagbélbe. A kolonoszkóp végén lévő kamera a képet egy monitorra továbbítja, amit az orvos figyel. A vizsgálat során a bélnyílást szén-dioxid-gáz befújásával, illetve időnként víz bejuttatásával tágítják, így jobb képet kapnak. 

CT-kolonoszkópia és kapszulás endoszkópia – A virtuális kolonoszkópia néven is ismert eljárás során az előzetesen hashajtóval kitisztított vastagbélbe a végbélnyíláson keresztül levegőt juttatnak be, majd CT segítségével a hasüregről és a vastagbélről hason és háton fekve is felvételeket készítenek. Ha nincs ellenjavallat, vénás kontrasztanyag beadására is sor kerülhet. A képekből létrehozzák a vastagbél virtuális 3D-s modelljét és a diagnózist ez alapján állítják fel.
A hasüreg egyéb szerveinek állapotáról is képet ad, rövidebb ideig tart és nem olyan kellemetlen a beteg számára, mint a kolonoszkópia. Azonban nem mindenkinek javasolt, mert viszonylag magas röntgensugár terheléssel jár, a kontrasztanyag is okozhat allergiát és bélgyulladás esetén sem végezhető el.

A kapszulás endoszkópia a kolonoszkópia speciális alternatívája, ahol egy vitamintablettával megegyező méretű mini kamerát kell lenyelni. Ez természetes úton jut el a belekbe, ahol másodpercenként 2-4, a hagyományos béltükrözéses vizsgálathoz hasonló minőségű képeket készít, annak kellemetlenségei nélkül. Fájdalommentes, nincs szükség altatásra, és levegő befúvásra sem. Az egyszerhasználatos kapszula a széklettel távozik. Hátránya, hogy az OEP által nem finanszírozott, drága és hosszú vizsgálat (6-7 óra).

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

A kolonoszkópia előtt vérvételre van szükség, hogy az orvos tisztában legyen a vérképpel, vérzési és véralvadási paraméterekkel.

A véralvadásgátló és vérlemezke gátló gyógyszerek szedését átmenetileg abba kell hagyni. Ha inzulint használ, kolonoszkópia előtt kérdezze orvosát annak ajánlott használatáról vagy elhagyásáról. A vastartalmú gyógyszerek és kiegészítők elhagyása szintén javasolt, mivel székrekedést okozhatnak!

A vizsgálat előtt 5 nappal már kerülni kell az apró magvakat tartalmazó gyümölcsök és zöldségek fogyasztását. A beavatkozás előtt 3-4 napig a betegnek rostszegény étrendet, 24-72 órával a kolonoszkópia előtt pedig folyékony diétát kell tartania. Tipikus bélelőkészítő étel az üres húsleves, az üres kávé vagy tea, a rostmentes gyümölcslé, sportitalok vagy speciális folyékony tápszer. Ügyeljen arra, hogy ne igyon vörös vagy lila színezéket tartalmazó folyadékot, mert elszínezheti a vastagbelet!

A vizsgálatot megelőző napon délben hashajtót kell bevenni, majd fokozott folyadékbevitel javasolt a bél teljes kitisztítására. Orvosa javasolhatja, hogy az eljárás előtt beöntéssel is tisztítsa át a vastagbelet.

A kolonoszkópia vizsgálatról a beteg szigorúan csak kísérővel távozhat, és a következő 24 órában – amíg a gyógyszer teljesen ki nem ürül a szervezetből – nem ajánlott a gépjármű vezetés sem!