Nők – 20 év alatt

Az allergia a szervezet téves immunválasza, amikor egy olyan anyag vagy molekula ellen védekezik, amely ellen szükségtelen lenne, és normális esetben semmilyen reakciót nem váltana ki a szervezetből. Ezeket allergéneknek nevezzük. A leggyakoribb allergének a pollenek, az állati szőr vagy méreg, az atkák, egyes élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek és a nehézfémek.

A rendszeres fogászati szűrés nem csak az ápolt fogsor és magabiztos mosoly miatt fontos, de az egészségünk megőrzésének is szerves részét képezi. A szájüregben lévő baktériumok ugyanis nem csak fogászati elváltozásokat okozhatnak, de a véráram vagy a nyirokkeringés útján a szervezetünk más pontjaira eljutva is okozhatnak krónikus gyulladást vagy egyéb megbetegedést.

Ha egy betegségtípus egy családon belül halmozottan fordul elő, annak hátterében génhiba áll. Noha az elváltozás nem okoz mindig betegséget, a betegségre való hajlam öröklődhet. A genetikai szűrések segítségével pontosan azonosíthatók a kóros génmutációk, ezáltal enyhíthető vagy odafigyeléssel és életmódváltással akár el is kerülhető egy-egy genetikai eredetű betegség.

A melanoma a bőrrák legveszélyesebb formája, mely akár hónapok alatt is drasztikusan növekedhet. Előfordulása az utóbbi években drámai módon emelkedett, és egyre fiatalabb korosztályt érint. Hazánkban évente közel 2500 új melanoma megbetegedést diagnosztizálnak, a betegség az összes daganattípus 40%-áért felelős.

A rendszeres szemészeti szűrővizsgálat panaszmentesség esetén is javasolt. Léteznek ugyanis olyan egészségügyi problémák, amelyek miatt fokozatosan, de folyamatos látásromlást okoznak, amit szakszerű vizsgálat nélkül nem biztos, hogy észreveszünk.

Korábban – a TBC fertőzöttek magas száma miatt – a tüdőszűrés a 30 éven felüli felnőttnek kötelező volt, de ma már csak az ajánlott szűrővizsgálatok között szerepel. A tüdőszűrés napjainkban azért is rendkívül fontos, mert segítségével időben felfedezhető a tüdőrák, illetve a tüdő körül lévő szerveket (pl. légcső, szív) érintő betegségek és a koronavírus szövődményei is.

A kardiovaszkuláris betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, halálesetek kb. felét okozzák. A kardiovaszkuláris megbetegedések okozta szívinfarktus, stroke, látásvesztés és vesekárosodás a felnőtt lakosság mintegy negyedét érinti. Ezek kialakulásában jelentős szerepet játszik többek között az életkor, az elhízás, a dohányzás és alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, az örökletes tényezők és a stressz is.