Méhnyakrákszűrés

A rendszeres méhnyakrák-szűrés minden nő számára kiemelt fontosságú kellene, hogy legyen. A méhnyakrák 45 éves kor alatt a második leggyakoribb rák, pedig a betegség már korai stádiumban is jól felismerhető és időben megkezdett kezeléssel akár végleges gyógyulás is elérhető.

Miért fontos?

A méhnyakrák sokáig tünetmentes, így a szűrést elhanyagolóknál gyakran csak előrehaladott állapotban derül ki a betegség. A szűrővizsgálat célja, hogy idejében felismerje a rákmegelőző állapotokat vagy korai stádiumban kimutassa a már rákos sejteket. Ezek az elváltozások idejében felismerve kezelhetők. Rendszeres szűréssel a leggyakoribb méhnyakrák típus 90% -ban megelőzhető.

Kik a különösen veszélyeztetettek?

A méhnyakrák kockázata fokozott, ha:

  • Fiatalon kezdett nemi életet
  • Több nemi partnere volt
  • Férfipartnerének több nemi partnere volt
  • Volt nemi betegsége (különösen, ha genitális szemölcsöt okozó HPV)
  • Sok gyermeket szült
  • Dohányzik
  • Fogamzásgátló tablettát szed
  • Legyengült az immunrendszere

Mikor ajánlott?

Az évenkénti szűrővizsgálaton való részvétel a nemi élet megkezdését követőn, vagy legkésőbb 21 éves kortól javasolt. Panasz esetén mielőbb keresse fel nőgyógyászát!

A szűrés kétévente akkor is ajánlott, ha már nem él nemi életet, mivel a betegség kockázata az életkor előrehaladtával nő. A méhnyakrákkal diagnosztizált nők kb. 50%-a 50 év feletti.

Hogyan történik?

A szűrővizsgálat néhány perc alatt, kismedencei vizsgálattal elvégezhető. Gyors, fájdalom- és szövődménymentes. A vizsgálathoz a páciens alsónemű nélkül, háton fekve, felhúzott lábakkal helyezkedik el a vizsgálati székben, majd egy kacsának nevezett eszközt helyeznek a hüvelybe, amely segítségével láthatóvá válik a méhszáj. A méhnyakrák szűrésére több vizsgálati módszer is létezik:

Kolonoszkópia – Az orvos egy speciális, lámpával ellátott nagyítóval vizsgálja a méhszájat, látható elváltozásokat keresve rajta. Ehhez a méhszáj hámrétegét jódos folyadékkal ecseteli be, hogy a rendellenes szövetek még láthatóbbak legyenek. A vizsgálat közben a méhnyak területéről biopsiát lehet végezni, szövettani vizsgálat céljából.

Citológiai vizsgálat (PAP-teszt) – A hüvelyi feltárást követően egy kefeszerű véggel rendelkező pálcikával sejt/szövetmintát (kenetet) vesznek a méhnyakról. Az így nyert sejtek mikroszkópos vizsgálata a korai méhnyakrák és a rákmegelőző elváltozások felismerését teszi lehetővé.

HPV-teszt – A méhnyakrákos esetek kb. 70-75 %-ért a HPV (humán papilloma vírus) a felelős. Ezért a teszt a méhnyakról vett kenetben a sejtek HPV-vel való fertőzöttségét vizsgálja.

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

Menstruáció előtt és után legalább 3 napot érdemes kihagyni a vizsgálattal. A vérzést megelőzően, és azt követően is lehet még minimális mennyiségű vérzés, ami befolyásolja a mintavételt.

A vizsgálatot megelőző két napon:

  • Ne végezzen hüvelyöblítést!
  • Ne használjon tampont!
  • Ne szexeljen – óvszerrel sem!
  • Ne használjon fogamzásgátló habot/hüvelykrémet/zselét/kúpot vagy más hüvelyi gyógyszert!

Két hétig is eltarthat, amíg megkapja a teszteredményeket. Ha a teszteredmény nem normális az nem feltétlenül jelenti, hogy rákos!

2003 óta létezik országos méhnyakrák-szűrőprogram, mely során a 25-65 éves korosztály meghívólevelet kap és a behívást háromévente ismétlik meg. A fájdalommentes és mindössze 5-10 perces vizsgálat térítésmentes, és életet menthet!

Vegyen részt ön is ezen a szűrővizsgálaton!


A telefonok 07:00-16:00-ig hétköznapokon elérhetőek!


További információk, elérhetőségek: www.eszv.hu

Tematikus Férfiegészség Aloldal